Blog - Magyar állami kitüntetést vehettek át

Állami kitüntetéseket adtak át április 20-án, kedden délelőtt Sepsiszentgyörgyön. Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket, ezeket vehette át Bordás Attila, az egykori sepsiszentgyörgyi Bútorgyár Helyi Ipari Vállalat nyugalmazott tervezőtechnikusa és Dávid György, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-egyházközség plébánosa Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetőjétől. Áder János köztársasági elnök Bordás Attilának az 1956-os forradalom és szabadságharc elvei melletti bátor, a megtorlás következményeit is elviselő, példaértékű kiállása elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Dávid György plébános az erdélyi magyarság körében végzett lelkipásztori, evangelizációs és közösségszervező munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

Sepsiszentgyörgy - Erdély legnagyobb magyar többségű városa

A település első írásos említése 1332-ből származik, nevét templomának első védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi címet 1461-ben, kiváltságos város címet 1492-ben kap. Sepsiszentgyörgyöt 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia uralkodása alatt a székelyeket határőrségekbe szervezték, a katonákat erőszakkal sorozták be, a szolgálatot megtagadókra hosszú börtön várt. A város legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. A mai Megyei Könyvtár épületében hangzott el a híres mondat, miszerint „Lesz ágyú”. Gábor Áron ágyúival jelentősen hozzájárul az önvédelmi harc ideiglenes sikeréhez. A várost maga Bem tábornok is felkeresi, a szabadságharcot azonban hamarosan vérbe fojtják. A forradalom után a megtorlás kegyetlen időszaka következik. A normalitás a város életében a Bach rendszer bukása után következett be, a város újra fejlődésnek indulhatott. 1861-ben választották meg a város első polgármesterét és a helyi tanácsot. Megépült a Székely Mikó Kollégium, megalapították a Székely Nemzeti Múzeumot, itt alakult meg az első székely színház. A város illusztris díszpolgára volt Jókai Mór és maga Kossuth Lajos is. A trianoni döntés után Sepsiszentgyörgy Románia részévé vált. Rövid ideig, 1940 és 1944 között, a második bécsi döntés eredményeképpen Magyarországhoz tartozott, majd újra Romániához került. 1952 és 1960 között Sepsiszentgyörgy a Magyar Autonóm Tartomány része, 1960-ban átkerül a Sztálin Tartományból lett Brassó Tartományhoz, majd az 1968-as megyésítéssel Kovászna megye székhelye lesz.

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe) a legnagyobb abszolút magyar többségű város, amely nem a mai Magyarország területén fekszik.

Sepsiszentgyörgyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Kiss Manyi, Thália legrakoncátlanabb tündére
  • In memoriam Kántor Lajos
  • Kiss Manyi színésznő születésének 110. évfordulója alkalmából Thália legrakoncátlanabb tündére címmel színháztörténeti tárlat nyílt Sepsiszentgyörgy főterén. A kiállítás az első darabja Háromszéki csillagok sorozatnak, amelyben háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat mutatnak be. Kiss Manyi 1911-ben született az erdélyi Magyarlónán, de már csecsemőként Zágonba vitték, ahol nagynénje és férje fogadták örökbe. Boldog gyermekkora volt, amire mindig szeretettel emlékezett vissza. Kisgyermekkorában zongoraművésznőnek készült, de már tizennégy évesen a kolozsvári Izsó Miklós féle színitanodába járt, első szerepeit is itt kapta. 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. 1934-ben Budapesten debütált, néhány év alatt a főváros egyik kedevencévé vált. 1954-től egészen 1971-ben bekövetkezett haláláig a Madách Színház társulatának tagja volt. A színésznő életét és művészetét felidéző kiállítás számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot mutat be, amelyek az utóbbi évek kutatásai, a szervező intézmények szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra. A tárlat a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel (OSZMI), valamint a Vadon Egyesület jóvoltából jött létre.

  • Képzőművészeti magángyűjtemények a gyűjtő halála után ritka esetekben maradnak egyben, még ritkább az, hogy érintetlenül múzeumba kerüljenek. A Kántor Lajos író, irodalomtörténész, kritikus, művészettörténész lakását díszítő festmények, grafikák, szobrok, kárpitok nem szóródtak szét az örökösök között, a Sapientia Alapítvány segítségének köszönhetően az Erdélyi Művészeti Központ kezelésébe kerülhettek – és hogy továbbélő művekké váljanak, In memoriam Kántor Lajos címmel az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti és harmadik emeleti kiállítótermeiben tekinthetők meg. A válogatás 92 alkotást mutat be Kántor képzőművészeti gyűjteményéből, egyszersmind emléket állítva a közéleti és magánembernek.