Blog - Tető alá került a Sepsiszentgyörgy határában épülő magyar sajtóház

Már tető alatt van a Székelyföldi Magyar Sajtóház, melyet a sepsiszentgyörgyi székhelyű Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete épít a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. Céljaik között szerepel a szakmai kapcsolatok erősítése, újságírói találkozók, táborok, értekezletek szervezése, hazai és nemzetközi tapasztalatcsere, továbbképzés, a sajtóban dolgozók jogainak, alkotói szabadságának és méltóságának védelme, az olvasók, hallgatók, nézők önazonosságtudatának erősítése. Az egyesület a bejegyzés óta eltelt esztendőkben több rendezvényt is szervezett, tavaly együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével.

Sepsiszentgyörgy - Erdély legnagyobb magyar többségű városa

A település első írásos említése 1332-ből származik, nevét templomának első védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi címet 1461-ben, kiváltságos város címet 1492-ben kap. Sepsiszentgyörgyöt 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia uralkodása alatt a székelyeket határőrségekbe szervezték, a katonákat erőszakkal sorozták be, a szolgálatot megtagadókra hosszú börtön várt. A város legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. A mai Megyei Könyvtár épületében hangzott el a híres mondat, miszerint „Lesz ágyú”. Gábor Áron ágyúival jelentősen hozzájárul az önvédelmi harc ideiglenes sikeréhez. A várost maga Bem tábornok is felkeresi, a szabadságharcot azonban hamarosan vérbe fojtják. A forradalom után a megtorlás kegyetlen időszaka következik. A normalitás a város életében a Bach rendszer bukása után következett be, a város újra fejlődésnek indulhatott. 1861-ben választották meg a város első polgármesterét és a helyi tanácsot. Megépült a Székely Mikó Kollégium, megalapították a Székely Nemzeti Múzeumot, itt alakult meg az első székely színház. A város illusztris díszpolgára volt Jókai Mór és maga Kossuth Lajos is. A trianoni döntés után Sepsiszentgyörgy Románia részévé vált. Rövid ideig, 1940 és 1944 között, a második bécsi döntés eredményeképpen Magyarországhoz tartozott, majd újra Romániához került. 1952 és 1960 között Sepsiszentgyörgy a Magyar Autonóm Tartomány része, 1960-ban átkerül a Sztálin Tartományból lett Brassó Tartományhoz, majd az 1968-as megyésítéssel Kovászna megye székhelye lesz.

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe) a legnagyobb abszolút magyar többségű város, amely nem a mai Magyarország területén fekszik.

Sepsiszentgyörgyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Újra megtekinthető 6. Székelyföldi Grafikai Biennálé az Erdélyi Művészeti Központban
  • Az Erdélyi Művészeti Központ 6. Székelyföldi Grafikai Biennálé című kiállítása megtekinthető: 2020. december 22. és január 15. között, keddtől péntekig 10-től 17 óráig és szombaton 10-től 18 óráig.