A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Elkezdődhetnek a Kommunizmus Múzeumának tervezési és kivitelezési munkálatai a Sepsiszentgyörgyön, miután szerdán aláírták a szerződéseket a közbeszerzésen nyertes cégekkel.

Antal Árpád polgármester a sajtó jelenlétében zajló szerződéskötéskor emlékeztetett, hogy az egykori dohánygyár egyik épületében kialakított múzeum a romániai kommunizmus székelyföldi sajátosságait idézi majd meg interaktív kiállításokkal.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa felidézte, hogy az önkormányzat 2021-ben csaknem ötmillió euróért vásárolta meg Románia egyik leghíresebb egykori dohánygyárát, amelynek felújítására még kétszer annyi pénzt szerzett pályázatok révén.

Mint mondta, elkezdődött a műemlékvédelmi szempontból „parazitának számító” elemek bontása, igyekeznek rendeltetést találni az egyes épületeknek. Egyiket a Hagyományok Háza veszi át, amely az önkormányzattal közösen szervez majd rendezvényeket.

A Kommunizmus Múzeumának otthont adó volt raktárépület felújítására az önkormányzat 11 millió euró értékben nyert pályázatot. A tervezési és kivitelezési szerződést a polgármesteri hivatal, a Baumeister és Conico vállalat, valamint a Planshow tervezőcég képviselői írták alá.

A szerződés értelmében a tervezésre 6 hónap, a kivitelezésre 24 hónap áll a vállalkozások rendelkezésére, a 2026-ra kell befejezni a munkálatokat. A beruházás értéke 59 millió lej (4,6 milliárd forint), az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozzák.

Tóth-Birtan Csaba alpolgármester hangsúlyozta: nemcsak a gyárépület felújításán dolgoznak helyi cégek, a múzeum kialakítását is székelyföldi történészek végzik. A rendhagyó intézmény interaktív tárlatok, interjúkat tartalmazó videók, hanganyagok révén mutatja be a román kommunizmus helyi jellegzetességeit, de korabeli tárgyakat is felvonultat.

A Romániában egyedülállónak számító múzeum létrehozásának célja, hogy új kulturális és közösségi tér létesüljön a székelyföldi városban, amely turistákat is vonz. A raktárépület négy emeletén, összesen 3000 négyzetméteren kialakított állandó kiállítás korszakonként mutatja majd be a román kommunista rendszert.

A múzeum tartalmi részét szintén helyi szakemberekre, történészekre bíztuk, az általuk megálmodott interaktív kiállításon keresztül mutatjuk be a helyi kommunista rezsim történéseit, hogy azok is át tudják élni, akik csak a szüleik vagy nagyszüleik történetein keresztül ismerik azt – írta közösségi oldalán Antal Árpád.

A kiállítás a tervek szerint korhű bútorzattal, áramkiesésekkel és csöpögő csapokkal idézné fel az akkori viszonyokat, de vetített anyagok, fotók, tárgyak, interaktív felvonó és szabadulószoba is várja majd a látogatókat. A gyerekeknek két teremben múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak.

A sepsiszentgyörgyi létesítményben időszakos tárlatoknak fenntartott kiállítótereket, ajándékboltot, korabeli cukrászdát és tetőtéri kávézót is kialakítanak.

Fotó: A múzeum látványterve

Down-szindrómával élő óvodás gyermekek fejlesztőközpontját adták át október 8-án, a létesítményt a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház építette a magyar kormány támogatásával.

Az Irgalmas Samaritánus Keresztyén Oktatási Központ 25, Down-szindrómával élő óvodás gyerek számára biztosít ellátást, korai fejlesztést és számos délelőtti és délutáni foglakozást. A 414 négyzetméteres hasznos területű oktatási központ összértéke 111 millió forint.

Az avatóünnepségen Adorjáni Dezső evangélikus püspök a szintén lelkész nagyapja virágnemesítő szenvedélyéről beszélt. Elmondta: a nagyapja által nevelt virágpalánták között volt pár ládával, amelyek különös gondozást igényeltek. Ezeket tartotta a legértékesebbeknek. \"Ilyen különleges igényű embervirág-palánták kertjét, óvodáját adjuk ma át. A gyerekek szépek, különlegesek, kiemelt figyelmet igényelnek, több szeretetet igényelnek\" - fogalmazott a püspök. Az egyházi elöljáró köszönetet mondott a magyar kormány illetékeseinek azért, hogy kivételt tettek, és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében megépíthették Erdély különleges nevelést igénylő gyermekeinek az első magyar óvodáját.

Grezsa István, az óvodafejelsztési programért is felelős miniszteri biztos köszöntésében elmondta: a program keretében a sepsiszentgyörgyi az egyetlen óvoda, amelyet értelmi fogyatékos gyermekeknek építettek. Úgy vélte: indokolt volt az intézmény létrehozása, mert látják, hogy a határon túli magyar közösségekben hiányoznak a hasonló intézmények. A miniszteri biztos hozzátette: az épülő óvodák mind Bethlen Gábor gondolatának a jegyében születtek. Erdély fejedelme mondta: tegyünk meg mindent, amit meg lehet. Örömtelinek tekintette, hogy Magyarországnak ma már lehetősége van arra, hogy tegyen a határon túli közösségekért.

Az ünnepségen Novák Eduárd romániai ifjúsági és sportminiszter arról beszélt, hogy a sepsiszentgyörgyi óvodába beiratkozó gyermekeknek szükségük van a segítségre. Hozzátette: miniszterként is a lehetőségek teremtését tekinti feladatának, hogy a ma felnövekvő generáció jobb körülmények között sportolhasson mint az ő generációja.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt hangsúlyozta köszöntésében, hogy a közösség erejét mindig a leggyengébb láncszem ereje mutatja meg. \"A mai avatással ezeket a láncszemeket erősítjük\" - jelentette ki a polgármester. Antal Árpád azt is bejelentette, hogy az evangélikus egyház kérésére az önkormányzat megvásárolta a szomszédos telket és épületeket, és át fogja adni az egyháznak, hogy lehessen bővíteni az intézményt.

Fotó: Bíró Blanka/ Székelyhon

A Pécsi Tudományegyetem ősztől képzőművészeti képzést, festőművészet és szobrászat szakokat indít Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel (EMTE) partnerségben - jelentették be a két egyetem illetékesei online sajtótájékoztatójukon.

Szenkovics Dezső, az EMTE kolozsvári karának dékánja elmondta, hogy a két egyetem között már évek óta szoros kapcsolat áll fenn. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE alapításakor vállalta, olyan képzések indításában vállal szerepet, amelyek nem elérhetők magyar nyelven Romániában. Ilyen a képzőművészeti szak is, amelynek indítását a pécsi kollégák kezdeményezték. Szenkovics szerint az erdélyi egyetem örömmel vállalta el a rá eső feladatot, hiszen olyan hiánypótló szakról van szó, amely szervesen illeszkedik az EMTE küldetésébe. Mint rámutatott: az erdélyi városok közül azért választották az új képzés helyszínéül Sepsiszentgyörgyöt, mert ott fog megépülni a magyar állam támogatásával az a nagyszabású egyetemi campus, amely kielégíti majd a most beinduló képzőművészeti képzés valamennyi infrastrukturális igényét, a campus megépítéséig pedig a város önkormányzata vállalta, hogy megteremti a szükséges feltételeket. Szenkovics hozzátette: az is sokat nyomott a latban, hogy Sepsiszentgyörgyön működik az Erdélyi Művészeti Központ, ráadásul az erdélyi városok közül a háromszéki településnek van az egyik legpezsgőbb kulturális élete.

Lengyel Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja felidézte: 2019 végén vette át a kar irányítását, és már akkor megfogalmazódott, hogy ne csak a Dunántúlon, hanem a Kárpát-medence más pontján is vállaljanak feladatokat. Elsőként Erdélyben indítják el a képzőművészeti szakot, mert - mint mondta - ott nagy létszámú magyar kisebbség él, ezért bíznak abban, hogy a jelentkezői létszám magas lesz. Hangsúlyozta: nem a pécsi képzés klónját akarják megteremteni Székelyföldön, hanem olyan önálló szellemiségű művészeti iskolát akarnak létrehozni, amely figyelembe veszi a ma is virágzó erdélyi szellemi közeget, ezért már kezdettől fogva erdélyi oktatók is részt vesznek a képzésben. Hozzátette: meglátogatták Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely művészeti középiskoláit, amelyekben a színvonalat tekintve a magyarországival egyenrangú képzés zajlik, ezért úgy vélte, hogy megvan az a szakmai bázis, amely az új képzés indításához szükséges. Emlékeztetett arra, hogy szórványban is tanulnak magyar gyermekek művészeti iskolákban, rájuk is számítanak.

Az MTI kérdésére a dékán elmondta: bíznak abban, hogy mind a szülők, mind a diákok felismerik azt a pluszt, amit az anyanyelvi képzés nyújthat, felismerik ennek kulturális és szakmai jelentőségét. Hangsúlyozta: olyan képzést hoznak létre, amely hozzásegíti a diákokat, hogy ne csak a magyar, hanem a román kortárs művészet viszonyaival is tisztában legyenek.

Hegyi Csaba, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánhelyettese hozzátette: az új képzés nemcsak a helyi magyar fiataloknak jelent lehetőséget, hanem a pécsi hallgatóknak is, mert reményeik szerint több olyan kurzust tudnak kialakítani, amelyben közösen vehetnek részt a pécsi és az erdélyi diákok.

MTI

Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkészt, közügyigazgatót választotta a következő hat évre püspökké július 10-én a Magyar Unitárius Egyház (MUE) élére a két helyszínen – Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban, illetve Budapesten, a Bartók Béla Unitárius Egyházközség templomában – egyidejűleg ülésező tisztújító zsinat.

Az ülések résztvevői között távközléses kapcsolat biztosította az együttes tanácskozás feltételeit. Az unitarius.org honlapon olvasható életrajza szerint Kovács István 1959-ben született Kőhalomban, 1978-ban Sepsiszentgyörgyön érettségizett. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán végzett tanulmányai befejeztével Marosvásárhelyen, Sepsiszentkirályon, Sepsiszentgyörgyön teljesített lelkészi szolgálatot, 1990-1993 között az újraalakult Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet első elnöke, 1998-tól az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke volt. Közben önkormányzati tanácsosként is dolgozott, szerepet vállalt a Székely Nemzeti Tanács megyei és a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőségében is. Kovács István egyetlen jelöltként pályázott a püspöki tisztségre, amelyet 2008 óta Bálint Benczédi Ferenc töltött be. Az ő püspöki szolgálata idején valósult meg a – trianoni határok által megosztott – erdélyi és magyarországi unitáriusok újraegyesülése a Magyar Unitárius Egyház keretében.

A választási eredmények bejelentését követően a leköszönő püspök üdvözölte Kovács István újonnan megválasztott egyházfőt, a MUE 32. püspökét, aki a zsinat előtt szolgálati esküt tett. A zsinati ülést megelőzően pénteken főtanácsi ülést is rendeztek, amely megerősítette a magyarországi egyházkerület főtisztségviselőinek (Kriza János püspöki helynök, Elekes Botond egyházkerületi főgondnok) megbízatását. A Főtanács megválasztotta az egyház új főtisztségviselőit: a két főgondnokot (dr. Sándor Krisztina, Farkas Emőd), a főjegyzőt (Rácz Norbert Zsolt) és a közügyigazgatót (Lőrinczi Lajos), valamint a középfokú fegyelmi bíróság tagjait.

Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás egyetlen isteni személyt ismer el, az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Ez az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra, amelyek 2012 júniusában döntöttek újraegyesülésükről.

Fotó: Magyar Unitárius Egyház sajtóosztálya

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Az István, a király rockopera székelyföldi előadására készülnek Sepsiszentgyörgyön, a darabot augusztus 20-án mutatják be. A nemzeti ünnepen tartandó premier után még négy alkalommal áll közönség elé a Sepsi Arénában a mintegy 250 előadó. A sepsiszentgyörgyi előadáson élőben fog zenélni a térség legjobb zenészeiből összeválogatott rockzenekar, mellette szimfonikusok, mögötte egy csaknem száz tagú kórus, előtte pedig egy több mint hetven tagú tánckar lép fel.

Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség és a Melody Kft. engedélyével jön létre Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a helyi Kónya Ádám Művelődési Ház szervezésében. A produkció szereplőit szakmai zsűri válogatta ki.

Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos a projektről tartott  sajtótájékoztatón elmondta: a szuperprodukció magyar állami támogatással valósul meg jó időben, hiszen a világjárvány után új utakat kell keresni. Úgy vélte: a globalizációra adott válasz az olyan erős közösségek építése, amelyek számíthatnak egymásra. Szerinte az államalapítás történetét megelevenítő rockopera kiválóan alkalmas az összetartozás érzésének a kiváltására.

Dancs Zsolt producer elmondta: nagy kihívás előtt állnak, mert az István, a király rockopera dalait mindenki ismeri, ezért nagyon jól kell előadni ezeket.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere büszke arra, hogy az előadáson dolgozó mintegy 270 tagú csapat fele helyi.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt tette hozzá, hogy a produkció a székelyföldi kulturális erőtér fogalmát erősíti majd.

A rockopera székelyföldi bemutatását Szilágyi Zsolt Herbert, a helyi Vox Humana kórus karnagya, a helyi Művészeti Népiskola könnyűzene, ének és zongora szakos tanára kezdeményezte és ő a produkció zenei igazgatója is. 

Fotó: https://www.facebook.com/istvanakiraly2021

Hálaadó istentiszteleten felszentelték május 16-án, vasárnap a magyar állam támogatásával megújított sepsiszentgyörgyi református vártemplomot.

A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus templomot az Európai Unió forrásait felhasználva szerette volna felújítani 2015-ben a gyülekezet, de pályázatát elutasították az illetékes román hatóságok. Három év pereskedés után a román legfelsőbb bíróság kimondta, hogy jogellenes volt a finanszírozás elutasítása. A gyülekezet a magyar állam támogatásával épített közben gyülekezeti házat, parókiát, és végül a magyar állam, valamint a helyi és megyei önkormányzat támogatásával valósult meg a templomfelújítás is.

Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten mondott prédikációjában megköszönte a segítséget.

\"A hálánkon kívül ígérjük, hogy megőrizzük nyelvünket, kultúránkat, hitünket. De Európának is üzenjük, hogy itt mi megőrizzük a gótikát, az orgonamuzsikát, és azt a szellemi terméket, amelyet 2000 esztendeje létrehozott a zsidó-keresztény kultúra\" - fogalmazott.

A püspök felidézte: 1986-ban a közeli Cófalván volt lelkész, és ünnepre készülve kimeszelték a templomot, azonban az ünnep előestéjén bekövetkezett földrengés csaknem lerombolta az épületet.

\"Az Úrnál van az erő. (.) Isten nem azt ígéri nekünk, hogy többé nem fog bennünket semmi baj érni, és úgy fogjuk leélni az életünket, hogy nem kell erőpróbák elé néznünk, hanem azt ígéri, hogy velünk marad, és velünk van. Ha oda tudjuk áldozni az életünket, javainkat, akkor közösségünk meg fog maradni örökkön-örökké\" - fogalmazott a püspök.

Potápi Árpád János államtitkár köszöntésében kiemelte: a templom a magyar nemzet összefogásával újult meg, de megújulásához kellett a cselekvőképes helyi közösség is.

\"Kívánom, hogy ennek a templomnak a falai között és itt Sepsiszentgyörgyön mindig legyen olyan közösség, amely képes cselekedni önmagáért, szűkebb és tágabb hazájáért, képes tenni nemzetéért. Mert azon mindig ott lesz az Isten áldása is!\" - fogalmazott az államtitkár.

Az államtitkár megjegyezte: a tény, hogy a templom a meghiúsult uniós támogatás ellenére is meg tudott újulni, azt üzeni, hogy minden magyar számíthat Magyarország kormányára. Hozzátette: a világjárvány időszaka is arról tanúskodik, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.

 Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megemlítette: a vártemplom Sepsiszentgyörgy egyetlen középkori épülete, évszázadok történetének a tanúja. Azt kívánta, hogy az épület teljen meg hittel reménységgel és gyermekzsivajjal.

MTI/Kátai Edit

Állami kitüntetéseket adtak át április 20-án, kedden délelőtt Sepsiszentgyörgyön. Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket, ezeket vehette át Bordás Attila, az egykori sepsiszentgyörgyi Bútorgyár Helyi Ipari Vállalat nyugalmazott tervezőtechnikusa és Dávid György, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-egyházközség plébánosa Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetőjétől.

A koronavírus járvány következtében az ünnepi díjátadóra korábban nem kerülhetett sor, a kitüntetést most is szűk körben, a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett adta át Tóth László főkonzul a két sepsiszentgyörgyi díjazottnak a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.

A főkonzul a kitüntetés átadásakor kiemelte: „Nehéz időkben még inkább szükségünk van olyan példamutató személyiségekre, mint a ma kitüntetésben részesülők, akik segítenek az eligazodásban, akik előttünk járva eloszlatják kételyeinket és megmutatják számunkra a helyes irányt.”

Áder János köztársasági elnök Bordás Attilának az 1956-os forradalom és szabadságharc elvei melletti bátor, a megtorlás következményeit is elviselő, példaértékű kiállása elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Dávid György plébános az erdélyi magyarság körében végzett lelkipásztori, evangelizációs és közösségszervező munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

Forrás: Magyarország Főkonzulátusa – Csíkszereda/ Facebook

Ha sikerül megszerezni a szükséges jóváhagyásokat, már ősztől elindulhat Sepsiszentgyörgyön az egyetemi szintű sport- és edzőtudományok, valamint a szobrászat és festészet szak - jelentette ki sajtótájékoztatón Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora.

Tonk Márton elmondta: Sepsiszentgyörgyön hozzák létre a magyar állami támogatással működő egyetem negyedik karát, amelyik a - jelenleg kihelyezett tagozatként működő - agrármérnöki és erdőmérnöki szakok mellett a sport és képzőművészeti szakokat is magába foglalja.

Tonk Márton hozzátette: a testnevelési szak akkreditációs dossziéját már ezen a héten benyújtják a román felsőoktatás minőségét ellenőrző állami hatóságnak (ARACIS). A szak oktatói állományának mintegy negyven százalékát helyi erőkből biztosítanák, és egy partneri szerződés alapján a budapesti Testnevelési Egyetem adná a tanárok többségét az indulás időszakában.

A rektor közlése szerint a képzőművészképzés a tervek szerint a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tagozataként indulhat el, de a magyarországi tanintézettel kötött szerződésbe már most beleírták, hogy mihelyt Sepsiszentgyörgyön is sikerül teljesíteni az oktatói állományra vonatkozó törvényi feltételeket, a szakot átveszi a Sapientia tudományegyetem.

Kató Béla református püspök, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: pályázat alapján választották ki a leendő kar campusának a tervezőjét. A campus megépítése Sepsiszentgyörgy történetének a legnagyobb beruházása lesz. Zöld mezős beruházás indul, melyhez a legkorszerűbb megoldásokat szeretnék alkalmazni. A püspök bejelentette: a magyar kormány elkülönítette az erre a célra szánt 20 millió euró (7,26 milliárd forint) körüli összeget. Megjegyezte: az egyetemi campusban a megszokott oktatási infrastruktúra mellett uszoda, sportcsarnok és egyetemi kollégium is épül.

\"Később dől el, hogy a városnak lesz egyeteme, vagy az egyetemnek lesz városa\" - utalt a püspök arra, hogy az egyetemi infrastruktúrát a város is használhatja, és az egyetem is számít a város létező sportinfrastruktúrájára.

Kató Béla azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a fiatalok érezzék: szülőföldjükön is új világot lehet teremteni. \"Nem kell elmenni a világ másik sarkába, hogy az ember embernek érezze magát, (.) hogy az önbecsülése megjöjjön\" - fogalmazott a püspök.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt tartotta fontosnak, hogy a Sapientia majdani sepsiszentgyörgyi karán a fiatalok versenyképes tudást, versenyképes oklevelet szerezhessenek, mely jól fizető munkát biztosít számukra. A városban már működő agrármérnöki és erdőmérnöki szakra utalva hozzátette: Székelyföldön félmillió hektár erdő, félmillió hektár legelő, és egymillió hektár szántóföld van magánkézben. Nem mindegy, hogy a több milliárd eurós vagyont okosan hasznosítják-e. \"A tudás hosszú távon hozzá fog járulni ahhoz, hogy a hatalmas vagyon hasznot hozzon a közösségnek\" - vélte a polgármester.Pásztor István: a 21. században nem lehet politikai vezető, aki nem tudja kezelni a válsághelyzeteket.

-MTI-