Az István, a király rockopera előadására készülnek

Az István, a király rockopera székelyföldi előadására készülnek Sepsiszentgyörgyön, a darabot augusztus 20-án mutatják be. A nemzeti ünnepen tartandó premier után még négy alkalommal áll közönség elé a Sepsi Arénában a mintegy 250 előadó. A sepsiszentgyörgyi előadáson élőben fog zenélni a térség legjobb zenészeiből összeválogatott rockzenekar, mellette szimfonikusok, mögötte egy csaknem száz tagú kórus, előtte pedig egy több mint hetven tagú tánckar lép fel.

Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség és a Melody Kft. engedélyével jön létre Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a helyi Kónya Ádám Művelődési Ház szervezésében. A produkció szereplőit szakmai zsűri válogatta ki.

Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos a projektről tartott  sajtótájékoztatón elmondta: a szuperprodukció magyar állami támogatással valósul meg jó időben, hiszen a világjárvány után új utakat kell keresni. Úgy vélte: a globalizációra adott válasz az olyan erős közösségek építése, amelyek számíthatnak egymásra. Szerinte az államalapítás történetét megelevenítő rockopera kiválóan alkalmas az összetartozás érzésének a kiváltására.

Dancs Zsolt producer elmondta: nagy kihívás előtt állnak, mert az István, a király rockopera dalait mindenki ismeri, ezért nagyon jól kell előadni ezeket.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere büszke arra, hogy az előadáson dolgozó mintegy 270 tagú csapat fele helyi.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt tette hozzá, hogy a produkció a székelyföldi kulturális erőtér fogalmát erősíti majd.

A rockopera székelyföldi bemutatását Szilágyi Zsolt Herbert, a helyi Vox Humana kórus karnagya, a helyi Művészeti Népiskola könnyűzene, ének és zongora szakos tanára kezdeményezte és ő a produkció zenei igazgatója is. 

Fotó: https://www.facebook.com/istvanakiraly2021

 

Felszentelték a magyar állami támogatással megújított vártemplomot

Hálaadó istentiszteleten felszentelték május 16-án, vasárnap a magyar állam támogatásával megújított sepsiszentgyörgyi református vártemplomot.

A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus templomot az Európai Unió forrásait felhasználva szerette volna felújítani 2015-ben a gyülekezet, de pályázatát elutasították az illetékes román hatóságok. Három év pereskedés után a román legfelsőbb bíróság kimondta, hogy jogellenes volt a finanszírozás elutasítása. A gyülekezet a magyar állam támogatásával épített közben gyülekezeti házat, parókiát, és végül a magyar állam, valamint a helyi és megyei önkormányzat támogatásával valósult meg a templomfelújítás is.

Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten mondott prédikációjában megköszönte a segítséget.

\"A hálánkon kívül ígérjük, hogy megőrizzük nyelvünket, kultúránkat, hitünket. De Európának is üzenjük, hogy itt mi megőrizzük a gótikát, az orgonamuzsikát, és azt a szellemi terméket, amelyet 2000 esztendeje létrehozott a zsidó-keresztény kultúra\" - fogalmazott.

A püspök felidézte: 1986-ban a közeli Cófalván volt lelkész, és ünnepre készülve kimeszelték a templomot, azonban az ünnep előestéjén bekövetkezett földrengés csaknem lerombolta az épületet.

\"Az Úrnál van az erő. (.) Isten nem azt ígéri nekünk, hogy többé nem fog bennünket semmi baj érni, és úgy fogjuk leélni az életünket, hogy nem kell erőpróbák elé néznünk, hanem azt ígéri, hogy velünk marad, és velünk van. Ha oda tudjuk áldozni az életünket, javainkat, akkor közösségünk meg fog maradni örökkön-örökké\" - fogalmazott a püspök.

Potápi Árpád János államtitkár köszöntésében kiemelte: a templom a magyar nemzet összefogásával újult meg, de megújulásához kellett a cselekvőképes helyi közösség is.

\"Kívánom, hogy ennek a templomnak a falai között és itt Sepsiszentgyörgyön mindig legyen olyan közösség, amely képes cselekedni önmagáért, szűkebb és tágabb hazájáért, képes tenni nemzetéért. Mert azon mindig ott lesz az Isten áldása is!\" - fogalmazott az államtitkár.

Az államtitkár megjegyezte: a tény, hogy a templom a meghiúsult uniós támogatás ellenére is meg tudott újulni, azt üzeni, hogy minden magyar számíthat Magyarország kormányára. Hozzátette: a világjárvány időszaka is arról tanúskodik, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.

 Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megemlítette: a vártemplom Sepsiszentgyörgy egyetlen középkori épülete, évszázadok történetének a tanúja. Azt kívánta, hogy az épület teljen meg hittel reménységgel és gyermekzsivajjal.

MTI/Kátai Edit

Magyar állami kitüntetést vehettek át

Állami kitüntetéseket adtak át április 20-án, kedden délelőtt Sepsiszentgyörgyön. Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket, ezeket vehette át Bordás Attila, az egykori sepsiszentgyörgyi Bútorgyár Helyi Ipari Vállalat nyugalmazott tervezőtechnikusa és Dávid György, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-egyházközség plébánosa Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetőjétől.

A koronavírus járvány következtében az ünnepi díjátadóra korábban nem kerülhetett sor, a kitüntetést most is szűk körben, a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett adta át Tóth László főkonzul a két sepsiszentgyörgyi díjazottnak a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.

A főkonzul a kitüntetés átadásakor kiemelte: „Nehéz időkben még inkább szükségünk van olyan példamutató személyiségekre, mint a ma kitüntetésben részesülők, akik segítenek az eligazodásban, akik előttünk járva eloszlatják kételyeinket és megmutatják számunkra a helyes irányt.”

Áder János köztársasági elnök Bordás Attilának az 1956-os forradalom és szabadságharc elvei melletti bátor, a megtorlás következményeit is elviselő, példaértékű kiállása elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Dávid György plébános az erdélyi magyarság körében végzett lelkipásztori, evangelizációs és közösségszervező munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

 

Forrás: Magyarország Főkonzulátusa – Csíkszereda/ Facebook

Ősztől elindulhat a sepsiszentgyörgyi edző- és képzőművészképzés

Ha sikerül megszerezni a szükséges jóváhagyásokat, már ősztől elindulhat Sepsiszentgyörgyön az egyetemi szintű sport- és edzőtudományok, valamint a szobrászat és festészet szak - jelentette ki sajtótájékoztatón Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora.

Tonk Márton elmondta: Sepsiszentgyörgyön hozzák létre a magyar állami támogatással működő egyetem negyedik karát, amelyik a - jelenleg kihelyezett tagozatként működő - agrármérnöki és erdőmérnöki szakok mellett a sport és képzőművészeti szakokat is magába foglalja.

Tonk Márton hozzátette: a testnevelési szak akkreditációs dossziéját már ezen a héten benyújtják a román felsőoktatás minőségét ellenőrző állami hatóságnak (ARACIS). A szak oktatói állományának mintegy negyven százalékát helyi erőkből biztosítanák, és egy partneri szerződés alapján a budapesti Testnevelési Egyetem adná a tanárok többségét az indulás időszakában.

A rektor közlése szerint a képzőművészképzés a tervek szerint a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tagozataként indulhat el, de a magyarországi tanintézettel kötött szerződésbe már most beleírták, hogy mihelyt Sepsiszentgyörgyön is sikerül teljesíteni az oktatói állományra vonatkozó törvényi feltételeket, a szakot átveszi a Sapientia tudományegyetem.

Kató Béla református püspök, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: pályázat alapján választották ki a leendő kar campusának a tervezőjét. A campus megépítése Sepsiszentgyörgy történetének a legnagyobb beruházása lesz. Zöld mezős beruházás indul, melyhez a legkorszerűbb megoldásokat szeretnék alkalmazni. A püspök bejelentette: a magyar kormány elkülönítette az erre a célra szánt 20 millió euró (7,26 milliárd forint) körüli összeget. Megjegyezte: az egyetemi campusban a megszokott oktatási infrastruktúra mellett uszoda, sportcsarnok és egyetemi kollégium is épül.

\"Később dől el, hogy a városnak lesz egyeteme, vagy az egyetemnek lesz városa\" - utalt a püspök arra, hogy az egyetemi infrastruktúrát a város is használhatja, és az egyetem is számít a város létező sportinfrastruktúrájára.

Kató Béla azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a fiatalok érezzék: szülőföldjükön is új világot lehet teremteni. \"Nem kell elmenni a világ másik sarkába, hogy az ember embernek érezze magát, (.) hogy az önbecsülése megjöjjön\" - fogalmazott a püspök.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt tartotta fontosnak, hogy a Sapientia majdani sepsiszentgyörgyi karán a fiatalok versenyképes tudást, versenyképes oklevelet szerezhessenek, mely jól fizető munkát biztosít számukra. A városban már működő agrármérnöki és erdőmérnöki szakra utalva hozzátette: Székelyföldön félmillió hektár erdő, félmillió hektár legelő, és egymillió hektár szántóföld van magánkézben. Nem mindegy, hogy a több milliárd eurós vagyont okosan hasznosítják-e. \"A tudás hosszú távon hozzá fog járulni ahhoz, hogy a hatalmas vagyon hasznot hozzon a közösségnek\" - vélte a polgármester.Pásztor István: a 21. században nem lehet politikai vezető, aki nem tudja kezelni a válsághelyzeteket.

-MTI-

Székely szabadság napja

A koronavírus-járvány miatt csak szűk körű rendezvényeket tartottak Erdélyben a székely szabadság napján, az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedést vezetők kivégzésének évfordulóján. Sepsiszentgyörgyön mintegy háromszázan gyűltek össze a szakadó hóesésben a Turul-szobornál, hogy a székely szabadság hőseire emlékezzenek.

Ünnepi beszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság eszmény, amelyért évszázadokon át küzdeni kellett, és amelyről akkor is beszélni kell, \"amikor két székely fiatal ártatlanul senyved a román börtönökben\" - utalt a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyére.

Izsák Balázs kijelentette: a világjárvány közepén, a tavaszi hóesésben is van ok optimizmusra. Arra emlékeztetett, hogy tíz évvel ezelőtt vált lehetővé, hogy az Európai Unió polgárai uniós törvényeket kezdeményezzenek az európai polgári kezdeményezés intézménye által. Felidézte: az SZNT akkor fogalmazta meg a jelmondatát, hogy \"Székelyföldért megmozgatjuk Európát!\", és indította el a nemzeti régiók polgári kezdeményezését. Úgy vélte: a kezdeményezés máris sikeres, hiszen 1,4 millió európai polgár támogatta aláírásával, és tíz tagállamban sikerült a küszöbértéknél több aláírást összegyűjteni.

Az SZNT elnöke hozzátette: a célt több, ország nélküli nemzet is magáénak érezte, és immár az is elmondható, hogy \"Katalóniáért megmozgatjuk Európát, vagy Baszkföldért megmozgatjuk Európát\". Kijelentette: a kezdeményezés mögött erő van, és ezt az erőt ott kell felmutatni, ahonnan a kezdeményezés elindult: Székelyföldön.

A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen a történelmi magyar egyházak helyi képviselői is szót kaptak. Kovács István unitárius lelkész kijelentette: a jégpáncél hatalma csak időleges, a hó alatt már sarjadnak a hóvirágok.

Az SZNT 2013-ban nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult.

A 2013-as tömegrendezvényen a szervezők becslése szerint mintegy harmincezren vettek részt. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és az állami hatóságok a későbbi években megpróbálták megakadályozni a felvonulás megtartását, több ízben is tetemes bírságot róttak ki a szervezőkre és a résztvevőkre. Az SZNT perek tucatjával érvénytelenítette a bírságokat, és vívta ki a felvonulás jogát. A koronavírus-járvány miatt azonban mind a 2020-as, mind az idei tömegrendezvényt lemondták a szervezők.

Kép: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten Sepsiszentgyörgyön, a Turul téren 2021. március 10-én. Az eseményt a történelmi magyar egyházak és a Sepsiszéki Székely Tanács szervezte. MTI/Kátai Edit

Meghalt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő

Életének 77. évében súlyos betegség után, 2021. február 7-én, vasárnap este elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja - adta hírül internetes oldalán hétfőn a Háromszék napilap, amelynek csaknem két évtizeden át volt a főszerkesztője.

Farkas Árpád 1944. április 3-án született az udvarhelyszéki Siménfalván. A kolozsvári a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán szerzett diplomát, majd rövid tanári pálya után 1968-tól a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Megyei Tükör alapító munkatársa volt. Már diákként kezdett publikálni a kor erdélyi magyar kulturális lapjaiban.
Első verseskötete, a Másnapos ének 1969-ben jelent meg, melyet még a romániai rendszerváltás előtt a Jegenyekör, majd az Alagutak a hóban követett. Asszonyidő címmel publicisztika-, Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötetet is megjelentetett.

1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó, az 1990-es névváltás után a Látó irodalmi folyóirat szerkesztőjeként, 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék napilap főszerkesztőjeként dolgozott.

Munkásságát 1985-ben a Román Írószövetség prózadíjával, 1993-ban József Attila-díjjal, 2002-ben Balassi Emlékkarddal ismerték el. A Magyarország Babérkoszorúja-díjjal tüntették ki 2016-ban, 2018-ban kapta meg a Kossuth-díjat. 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe-díjban, 2020-ban a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron díjban részesítette.

 

Zajlanak a Székely Mikó Kollégium korszerűsítési munkáltai

Már javában zajlanak a belső munkálatok a Székely Mikó Kollégium Erzsébet parkra néző épületszárnyában, megújulnak az osztálytermek, folyosók és a mellékhelyiségek is. A korszerűsítés a Helyi Fejlesztések Országos Programjának finanszírozása révén valósul meg, a programból 8 millió lejt kap az önkormányzat a munkálatokra, az összeg többi részét a helyi költségvetésből pótolja.

A munkások jelenleg a park felőli épületszárnyban dolgoznak, ahol eltávolítanak minden régi anyagot: a fal- és padlóburkolatot, a régi, rossz állapotban lévő ajtókat, a régi felszereléseket az osztálytermekben, folyosókon és mellékhelyiségekben egyaránt, továbbá kialakítják a falakban a nyomvonalakat az új villanyvezetékeknek. A bontási munkálatok elvégzése után a falak javítása, az új burkolatok lerakása és a festés következik. Megújul a víz-, villany- és fűtéshálózat is.

Az állványokat is előkészítették már a külső munkálatok megkezdéséhez, ezeknek az időjárás függvényében kezdenek neki, a tető egy részén kicserélik a cserepeket és szigetelik a szerkezet alatti részt.

A korszerűsítési tevékenységek befejezése után új felszereléssel is gazdagonak majd az osztálytermek. Az említett munkaterületi rész elkészültével a Gróf Mikó Imre utcán lévő szárny következik, majd a volt Jókai-nyomda és a volt nemzeti bank épületeinek korszerűsítése.

Tető alá került a Sepsiszentgyörgy határában épülő magyar sajtóház

Az egyesület arról tájékoztat, hogy a Sepsiszentgyörgy határában levő, az Olt-völgyére néző közművesített telket adományként kapták, a tervet szintén adományként a sepsiszentgyörgyi Cicproiect Kft. készítette. A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete tizenötmillió forint támogatást nyert a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, így elkezdhették az építkezést, az ingatlant már sikerült is befödni.

Bedő Zoltán újságíró, az egyesület elnöke felidézte, már a 2018-as bejegyzés pillanatában székház építését tervezték. Céljaik között szerepel a szakmai kapcsolatok erősítése, újságírói találkozók, táborok, értekezletek szervezése, hazai és nemzetközi tapasztalatcsere, továbbképzés, a sajtóban dolgozók jogainak, alkotói szabadságának és méltóságának védelme, az olvasók, hallgatók, nézők önazonosságtudatának erősítése. Ehhez szükségesnek láttuk egy olyan »ház« felépítését, ahol rendszeresen összegyűlhetünk, az értékrendünket tiszteletben tartó, neves személyiségek, írók, művészek, tudományos kutatók, politológusok előadásait hallgathatjuk, az elhangzottakat megvitathatjuk, tárlatokat szervezhetünk, fogadhatjuk a magyar nyelvterületről érkező kollégákat. Sajtóházunk kulturális rendezvényeire minden érdeklődőt szívesen látunk majd – fogalmaz Bedő Zoltán.

A közleményben arról is tájékoztatnak, hogy a bejegyzés óta eltelt esztendőkben több rendezvényt is szerveztek, tavaly együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével.

Kép: ető alatt a sajtóház, a jövőben számos rendezvénynek adhat otthont • Fotó: Szekeres Attila/szekelyhon.ro

Farkas Árpád költő megkapta a Gábor Áron-díjat

Átadta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) november 26-án a Gábor Áron-díjat Farkas Árpád Kossuth-díjas költőnek, írónak. A kitüntetett a székelység közérzetének hiteles irodalmi megjelenítéséért, az egyetemes magyar irodalmon belüli székely irodalom távlatnyitó műveléséért, a székely nemzettudat megerősítéséért, irodalmi és közéleti munkásságának elismeréseként kapta a díjat. Ugyanezen a héten jelent meg az ikonikus erdélyi költő esszéiből, glosszáiból, tárcáiból, valamint a vele készült interjúk, róla készült riportok javából válogató könyv is, Nem ilyen lovat akartam címmel.

A Háromszék napilap szerkesztőbizottsága elnökének egészségi állapota miatt az elismerést (amelyet eredetileg márciusban terveztek átadni, a koronavírus-járvány miatt azonban halasztani kellett az eseményt) a díjazott lánya, Farkas Réka újságíró vette át Izsák Balázstól. A 76 éves Farkas Árpád üzenetében leszögezte, politikai pártoktól nem kíván díjakat, a szakmai és a közösség köréből érkező elismeréseket viszont értékeli, az SZNT pedig nem párt.

Farkas Árpád új könyvében fontos és izgalmas kordokumentumok sorjáznak: kihagyhatatlan olvasmány, ajánlott szakirodalom azoknak, akik meg szeretnék érteni Erdély legutóbbi fél évszázadát és egyik legjelentősebb költői teljesítményét.

 

Magyar állami kitüntetés két orvosnak

Átadták Sepsiszentgyörgyön dr. Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvosnak és dr. Para János háziorvos-főorvosnak az Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetést.

A kitüntetéseket Tóth László csíkszeredai főkonzul adta át a városháza gyűléstermében, a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett. A főkonzul a kitüntetés átadásakor kiemelte, minden közösség, minden nemzet elismeri a rendkívüli teljesítményeket, és valamilyen formában kifejezi az azok iránt érzett háláját, tiszteletét.

„Egész bizonyosan nem véletlen, a sors különös kegye, hogy az egész világot sújtó járvány tombolása közepette kerül sor az Önök elismerésére, amely az egész orvostársadalomnak is üzeni, hogy hálásak vagyunk és megbecsüljük rendkívüli erőfeszítéseiket, emberfeletti munkájukat” – idézi Tóth Lászlót Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának sajtóközleménye.

Dr. Antal Álmosnak „az erdélyi magyar közegészségügy érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő orvosi munkája”, kollégájának, dr. Para Jánosnak pedig a „több mint három évtizedes, elkötelezett háziorvosi szolgálata” elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

A két szakember az állami kitüntetések mellett Kovászna Megye Tanácsa, valamint Sepsiszentgyörgy város önkormányzata részéről külön elismerő oklevelet vehetett át Tamás Sándor megyei önkormányzati elnöktől, valamint Antal Árpád polgármestertől. 

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa