Blog - Meghalt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő

Farkas Árpád 1944. április 3-án született Siménfalván. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957-61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-ig Vajnafalván tanít, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a Megyei Tükör alapító munkatársa. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének. 1969-ben résztvevője a Kapuállító című, főképpen a Megyei Tükör köré szerveződő alkotókat bemutató antológiának. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja. Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.

Sepsiszentgyörgy - Erdély legnagyobb magyar többségű városa

A település első írásos említése 1332-ből származik, nevét templomának első védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi címet 1461-ben, kiváltságos város címet 1492-ben kap. Sepsiszentgyörgyöt 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia uralkodása alatt a székelyeket határőrségekbe szervezték, a katonákat erőszakkal sorozták be, a szolgálatot megtagadókra hosszú börtön várt. A város legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. A mai Megyei Könyvtár épületében hangzott el a híres mondat, miszerint „Lesz ágyú”. Gábor Áron ágyúival jelentősen hozzájárul az önvédelmi harc ideiglenes sikeréhez. A várost maga Bem tábornok is felkeresi, a szabadságharcot azonban hamarosan vérbe fojtják. A forradalom után a megtorlás kegyetlen időszaka következik. A normalitás a város életében a Bach rendszer bukása után következett be, a város újra fejlődésnek indulhatott. 1861-ben választották meg a város első polgármesterét és a helyi tanácsot. Megépült a Székely Mikó Kollégium, megalapították a Székely Nemzeti Múzeumot, itt alakult meg az első székely színház. A város illusztris díszpolgára volt Jókai Mór és maga Kossuth Lajos is. A trianoni döntés után Sepsiszentgyörgy Románia részévé vált. Rövid ideig, 1940 és 1944 között, a második bécsi döntés eredményeképpen Magyarországhoz tartozott, majd újra Romániához került. 1952 és 1960 között Sepsiszentgyörgy a Magyar Autonóm Tartomány része, 1960-ban átkerül a Sztálin Tartományból lett Brassó Tartományhoz, majd az 1968-as megyésítéssel Kovászna megye székhelye lesz.

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe) a legnagyobb abszolút magyar többségű város, amely nem a mai Magyarország területén fekszik.

Sepsiszentgyörgyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Hosszabbított programmal, naponta 9 és 21 óra között tartanak nyitva a sípályák Sugásfürdőn
  • Január 25-től a téli sportok kedvelőinek naponta 12 óra áll majd a rendelkezésére, hogy hobbijuknak hódoljanak az üdülőtelep pályáin, amelyek reggel 9 és este 21 óra között lesznek nyitva. Az Erzsébet parki buszmegállóból továbbra is program szerint közlekednek a helyi közszállítási vállalat autóbuszai, keddtől csütörtökig Sugásfürdőre 10 és 16 órakor indul járat, visszafelé pedig 13 és 19 órakor. Gépjárművel csak akkor lehet majd kimenni a helyszínre, ha üres hely szabadul fel, az autókat a sorompó melletti részen lehet parkolni. Egy felvonás ára 4 lejbe kerül, a 18 év alatti gyerekek, a 60 év feletti és a fogyatékkal élő személyek pedig kedvezményben részesülnek. Ingyen mehetnek a pályára a 130 cm-nél alacsonyabb gyermekek, illetve a nemzeti- és olimpiai kerettagok. A bérletek ára 9 és 150 lej között váltakozik, a felvonások számától függően. A Sepsi ReKreativ honlapján élőben, webkamerákkal lehet követni a sípályák állapotát és kihasználtságát. Sugásfürdőn lehetőség van sí- és snowboard felszerelés bérlésére is.