1832–1834 között a lelkes egyházközség sokáig táplált óhaja beteljesedett. A császári és királyi székely határőrezred költségén, az akkori lelkes ezredes Hegedüsnek – kinek hamvai a templomban pihennek – kezdeményezésére elkezdődött az új templom építése. A hívek számának növekedésével, a kis kőtemplomot 1898-1902 között a mai formájára bővítették ki.