Kisebbség, többség

Sepsiszentgyörgyön katonai ceremóniával ünnepelték a város "fasiszta-horthysta megszállás alóli felszabadulását" a román csapatok bevonulásának 77. évfordulóján.  Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint Dorin Neagu alezredes, a sepsiszentgyörgyi helyőrség parancsnoka rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a kérvényük ellenére idén nem tűzhették ki az ünnepre a polgármesteri hivatal tornyára a román nemzeti lobogót. Tóth Birtan Csaba, a város alpolgármestere viszont azt nyilatkozta: a polgármester szabadságon van, hozzá pedig nem jutott el a zászló kitűzésére vonatkozó kérés. Ha kérvényezték volna, ennek nem lett volna akadálya.

A ceremónián Dulányi Balogh Szilárd, az USR PLUS szövetség megyei elnöki tisztségét is betöltő alprefektus mondott ünnepi beszédet. "A román hadsereg nem tett le a Bécsi diktátum által elveszített észak-erdélyi területek visszaszerzéséről, és 1944 őszén két hónap alatt 872 települést szerzett vissza. Közöttük volt nyolc város is, az első közülük pedig éppen Sepsiszentgyörgy" - idézte az alprefektust az Agerpres. Dulányi Balogh Szilárd azt is megemlítette, hogy a román hadsereg nem volt egyedül. Mindig élvezte a helyi románok támogatását, akik a hős román katonákban a megszállás alóli felszabadulás és a nemzeti szabadság megtestesítőit látták. "Ma az emlékezés, a bátorság, a hősiesség, lojalitás és a hazaszeretet előtt tisztelgünk" - jelentette ki az alprefektus. Azt is hozzátette: olyan jövőért kell dolgozni, amelyikben egyetlen személynek sem kell az ország egyesítéséért áldoznia az életét, amelyben minden állampolgár otthon érzi magát.

A ceremónián nem vettek részt a megye és a város Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott vezetői. Antal Árpád polgármester és Ráduly István prefektus is pihenőszabadságát tölti.

Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal toronyzászlajának a kérdése. A hadsereg helyi képviselői és a nacionalista szervezetek ugyanis ezt az 1944-ben ugyanoda kitűzött román zászló emlékének tekintik és ragaszkodnak hozzá. A magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán tavaly októberben a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem kell kitűzni a román zászlót a toronyra. A város vezetése a per során ugyanarra a törvénycikkelyre hivatkozott, amely alapján székely zászlók tucatjait távolíttatta el a bíróság a középületekről. E törvénycikkely szerint a középületek homlokzatára kell kitűzni Románia és az Európai Unió zászlaját.

Fotó: Kovászna Megyei Prefektúra

A rendőrség négy tinédzsert gyanúsít azzal, hogy a magyar zászló színeit és Trianon 1920 feliratot festettek a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály szoborcsoport talapzatára - közölte június 7-i, hétfői számában a Háromszék napilap.

A lap a rendőrség vasárnapi esti közleményét idézte, mely szerint négy 16 és 17 év közötti fiatalt azonosítottak, akik a gyanú szerint péntekről szombatra virradóra festették le a lovas szoborcsoport talapzatát, és távolították el a talapzat márvány burkolatának több elemét. A hatóságok szerint magát a rongálást két fiatal csinálta, a másik kettő pedig őrt állt, hogy ne érjék őket tetten. A rendőrség nem közölt adatokat a feltételezett elkövetők nemzeti hovatartozásáról. A helyi hatóságok még szombat este letakarították a festéket a szoborról.

A rongálást mind Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, mind Ráduly István, Kovászna megye prefektusa elítélte.

Antal Árpád a közösségi oldalán közölt bejegyzésben durva provokációnak minősítette a történteket, és elkeserítőnek tartotta, hogy százegy év után még mindig szélsőséges hangok uralják Trianon évfordulóját. Az elöljáró leszögezte, hogy elítél minden olyan gesztust, amely a közösségek jó együttélését veszélyezteti. A polgármester nyugalomra és visszafogottságra intette a sepsiszentgyörgyieket.

Ráduly István prefektus is elfogadhatatlannak tartotta a szobor megrongálását. A kormány helyi képviselője emlékeztetett, hogy még a trianoni évforduló előtt felkért mindenkit: tartózkodjon a társadalmi békét veszélyeztető megnyilvánulásoktól. Ráduly István nyomatékosította: függetlenül attól, hogy román vagy magyar az elkövető, szégyen, amit tett.

A trianoni döntés 101. évfordulóján két rendezvényt is szerveztek Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszéki Székely Tanács a szoborcsoporttól pár száz méterre tartotta meg a hagyományos évfordulós megemlékezését, amelyen a magyar nemzeti tragédiáról beszéltek a szónokok. Ennek befejezte után érkezett a szoborcsoport elé a trianoni döntést ünneplő román tüntetők csoportja. A Nemzet Útja (Calea Neamului) nacionalista szervezet hívására többnyire más településekről a városba jött tüntetők hazafias dalokat énekelve, Trianont éltetve vonultak a szoborcsoporthoz. A szobor előtt kibontottak egy óriástranszparenst a következő felirattal: "Hagyjátok a frusztráltságot, Trianon az igazság!"

Vitéz Mihály 1593-tól volt Havasalföld fejedelme, 1599-ben Erdély és 1600-ban Moldva fejedelmi trónját is elfoglalta, de még 1600-ban elveszítette mindhárom állam feletti fennhatóságát. A vajdát a romániai tankönyvek Románia első egyesítőjeként mutatják be.

A sepsiszentgyörgyi szoborcsoportot 1982-ben Nicolae Ceausescu kommunista diktátor jelenlétében avatták fel. Alig két évvel később, 1984. június 5-én a szobor mögött erős robbanás történt, amely kioltotta egy ott játszó magyar gyermek életét, a szobrot azonban nem rongálta meg. A korabeli hatóságok terrorcselekménynek könyvelték el az eseményt, az elkövetőt azonban azóta sem azonosították. A magyar közösség a román politikai rendőrség, a Securitate provokációjának tekintette az ügyet, amely miatt leváltották a megye intézményeinek magyar vezetőit.

Fotó: MTI/Kátai Edit

Kovászna megye prefektusi hivatala - akárcsak az elmúlt két évben - idén is összesen tízezer lejes bírságot rótt ki Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére, amiért március 15-re magyar zászlókkal, illetve piros-fehér-zöld színű szívekkel díszíttette fel a székelyföldi várost – közölte a Maszol.ro portál.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott polgármester szerdán kapta meg a kormányhivatal bírságolási jegyzőkönyvét, amelyet Cosmin Boricean liberális párti alprefektus írt alá. Akárcsak az elmúlt két évben, idén is két kihágást állapított meg a prefektúra. A zászlótörvény alapján szabott ki 5000 lejes bírságot, arra hivatkozva, hogy a városközpont lámpaoszlopaira kitűzött 32 magyar zászló mellé nem helyeztek el román lobogókat is. A másik 5000 lejes bírságot a piros-fehér-zöld színű, szív alakú szimbólumok használata miatt kapta a polgármester.

Cosmin Boricean ideiglenesen látja el a prefektusi (kormánymegbízotti) feladatokat az RMDSZ által jelölt, és a korábbi prefektusok által a magyar szimbólumok használata miatt megbírságolt Ráduly István uzoni polgármester prefektusi kinevezéséig.

Antal Árpád az újabb zászlós büntetés kapcsán leszögezte: idén is megfellebbezi a prefektúra büntető jegyzőkönyvét. "Ha évente tízezer lejbe kerül, hogy szimbólumainkat használhassuk, akkor minden évben kifizetem a bírságot" - mondta a sepsiszentgyörgyi elöljáró, aki sérelmezte, hogy "nem akarják megérteni, a piros-fehér-zöld nem a magyar államiságot, hanem a magyar közösséget fejezi ki", vagyis nem a magyar állam zászlaját tűzték ki, hanem a magyar nemzet szimbólumát.

Bár a zászlótörvény végrehajtásáról rendelkező kormányhatározatban az áll, hogy "azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket", a Kovászna megyei prefektúra azzal érvel, hogy a jogszabály szellemében minden magyar zászló mellé ki kellene tenni egy románt is. Antal Árpád az elmúlt években is megfellebbezte a prefektúra zászlós büntetéseit, ám a bíróságokon felemás ítéletek születtek, egyes igazságszolgáltatási szinteken elfogadták a polgármester érvelését, másik szinten a prefektúrának adtak igazat.

-MTI-

Fotó: https://www.facebook.com/sepsi.ro

A Brassói Táblabíróság 2020.október 7-i, jogerős ítéletének értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára a város "magyar megszállás alóli felszabadítása" emlékére.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elutasította a román nyelv és szimbólumok kizárólagosságáért pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését a hasonló elsőfokú ítélet ellen. A felperes tavaly nyílt levélben kérte a Védelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, Kovászna megye prefektusát, a háborús veteránok szervezeteit és a székelyföldi román egyesületeket, hogy az ügy fontossága miatt lépjenek be a perbe, de egyedül maradt a felperes oldalon.

Amint az egyesület elnöke, Dan Tanasa az ítéletet kommentáló blogbejegyzésében megemlítette: "a Védelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a Kovászna Megyei Törvényszék és a Brassói Táblabíróság bírái tétlenül végignézték, amint egy RMDSZ-es polgármester levizeli a románok történelmét és méltóságát".

A szélsőséges magyarellenességéről ismert Dan Tanasa felidézte: a zászlót Nicolae Spiroiu védelmi miniszter jelenlétében tűzték ki a toronyra 1994. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgy "idegen megszállás alóli felszabadításának 50. évfordulóján", Antal Árpád polgármester azonban 2015-ben az épület felújítása során eltávolíttatta onnan. A polgármester arra hivatkozott, hogy a toronyra az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. Ennek ellenére engedélyezte, hogy évről évre, az 1944-es román bevonulás évfordulóján egy napra kitűzzék a román zászlót a toronyra.

Antal Árpád korábban kijelentette, a törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját a közhivatalok homlokzatára kell kitűzni, és a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán ott lobog mindkét zászló. Hozzátette: reméli, hogy a törvényt úgy módosítja a román parlament, hogy e zászlók mellett a városzászlónak és a magyar közösség zászlajának is helyet biztosítanak.

A polgármester arra utalt, hogy éppen Dan Tanasa egyesülete perelt be számtalan székelyföldi önkormányzatot azért, mert nemcsak azokat a zászlókat és nemcsak oda tűzték ki, ahová a törvény előírja. A kormány megyei képviseletét ellátó prefektus és az ADEC keresetei nyomán a bíróságok szűken értelmezték a törvényt, és eltávolíttatták az épületekről a törvényben elő nem írt, de nem is tiltott székely zászlót.

Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amiért eltávolíttatta a toronyról a zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvényteleníttetnie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését.

A közel 56 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.

-MTI-

Egy ügyészségi végzés szerint Wass Albert irodalmi munkássága nem esik a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvény hatálya alá. A brassói táblabírósági ügyészség 2020. június 12-én keltezett végzéséről a székelyföldi magyar nyelvhasználati és szimbólumhasználati jogok ellen küzdő Dan Tanasă blogger közölt fényképet blogjában. Az ügyészség a Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) feljelentése nyomán vizsgálta egyes, Sepsiszentgyörgyön 2018 elején tartott Wass Albert-megemlékezések törvényességét.

A feljelentő arra hivatkozott, hogy Wass Albertet egy kolozsvári népbíróság távollétében háborús bűnösnek találta és halálra ítélte, így bármilyen Wass-megemlékezés a háborús bűnösök kultuszát tiltó sürgősségi kormányrendelet hatálya alá esik.

Döntését indokolva az ügyészség arra hivatkozott, hogy a rendőrség javasolta az eljárás megszüntetését, miután meghallgatta a tanúkat és megállapította: „a Wass Albert-megemlékezésen nem történt utalás azokra a cselekményekre, amelyekért elítélték az írót, hanem csak irodalmi munkássága került terítékre”.

A dokumentumból kiderül: a feljelentő nem fogadta el, és panasszal élt az ügyészség határozata ellen, de az óvását elbíráló ügyész ugyanerre a következtetésre jutott. „A bűncselekmény megállapításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a háborús bűnökért, emberiesség elleni bűncselekményekért elítélt személy kultuszának terjesztése az illetőnek ahhoz a tevékenységéhez, cselekedeteihez kapcsolódjon, amelyek miatt elítélték” – áll az ügyészségi végzésben. Az ügyészség megállapította: ez a feltétel a feljelentésben taglalt eseményeknél nem teljesült. Az eljárást beszüntető ügyészség arra is kitért a határozatban, hogy a Wass Albert ellen hozott halálos ítélet meglehetősen szűkszavú, amikor a vád bizonyítékait tárgyalja, ráadásul az a törvény, amelyik alapján 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság kimondta az ítéletet, 1945 szeptemberéig volt hatályos. A magyarellenes megnyilvánulásai miatt elhíresült blogger úgy értelmezte, hogy az ügyészség voltaképpen rehabilitálta Wass Albertet, és immár nincsen akadálya az íróval kapcsolatos romániai megemlékezéseknek. Románia az EU-s tagfelvételére készülve elsősorban az ország egykori fasiszta diktátorának, Ion Antonescunak a kultuszát igyekezett megfékezni a háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2003-ban elfogadott sürgősségi kormányrendelettel. A rendeletre hivatkozva azonban Wass Albert szobrait is eltávolíttatták, és állandó hatósági zaklatásnak voltak kitéve mindazok, akik Wass irodalmi munkásságát idéző megemlékezéseket szerveztek Erdélyben.

Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor apjával együtt parancsot adott több ember kivégzésére. Az Amerikai Egyesült Államokba kitelepedett író múltját új hazája hatóságai is kivizsgálták, és elutasították a kiadatására vonatkozó ismételt román kéréseket.

MTI • 2020. június 18.

Fotó: szekelyhon.ro

A román kultúra napját 2011-ben szervezték meg először.

Évente a Bod Péter Megyei Könyvtár e napra egy román írót, költőt hív el Sepsiszentgyörgyre a román kultúra egy szeletét bemutatandó

MAGYARORSZÁG

Alsónána

www.alsonana.hu

Balatonszentgyörgy
www.balatonszentgyorgy.hu

Cegléd

www.cegled.hu

Ferencváros

www.ferencvaros.hu

Kecskemét

www.kecskemet.hu

Kisbucsa

www.kisbucsa.hu

Kiskunhalas

www.kiskunhalas.hu

Mosonmagyaróvár

www.mosonmagyarovar.hu

Sárpilis

www.sarpilis.hu

Szentes
www.szentes.hu

Veszprém

www.veszprem.hu

SZLOVÁKIA
Királyhelmec

www.kralovskychlmec.sk

SZERBIA

Magyarkanizsa

www.kanjiza.rs/hun/

PORTUGÁLIA

Santa Cruz (Madeira Autonóm Tartomány)

www.cm-santacruz.pt

IZRAEL

Givatayim

www.givatayim.muni.il